Az utóbbi 10-15 év során gombamód szaporodnak a penészedéssel, párásodással kapcsolatos panaszok. Az őszi/téli időszak során, mikor a hőmérséklet 0 celsius fok alá csökken, egyre több lakásban jelennek meg nedvességfoltok az ablakok szélénél, a falakon, és egyéb zegzúgos helyeken.

Bizonyára sokan emlékeznek arra az időre, amikor a téli időszakokban rendszeresen párásítani kellett a lakást a túl száraz levegő miatt. Vajon ennyire megváltozott az időjárásunk? Vagy csak az otthonunk fűtéskorszerüsítése és költségoptimalizálása során alkalmazott, számos, innovatív új eszköz negatív gyümölcse ez, mely minden erejével arra törekszik, hogy a lehető legkevesebb hőveszteséggel tartsa melegen otthonunkat, ezáltal csökkentse le a rezsinket?

Véleményünk szerint mindkettő. De felelőtlenség lenne azt kijelenteni, hogy csak a külső környezetünk hibáztatható minedzért. Gondoljunk csak bele. A régi, kétes hatékonyságú, home-made megoldásokkal ellátott nyílászárók nem szigeteltek tökéletesen, melynek eredményeképpen sok hőt vesztettünk, de e távozásának következtében friss levegő is jutott a lakásba. Tehát egyfajta „önszellőzőtető” funkciót látott el. Ezzel szemben a modern 3-5-7 légkamrás ablakok, a plusz szigetelés a ház falain egy, már- már hermetikusan zárt légteret hoz létre. Ennek következtében gyakori jelenség az állott, elhasználódott, párás levegő.

Úgy gondoljuk, hogy kis odafigyeléssel nagymértékben tudjuk csökkenteni a párásodás és annak drasztukus velejáróának, a penészedésnek a lehetőségét. Napi többszöri szellőztetéssel, a mosott ruha megfelelő helyen történő szárításával a levegő páratartalmakönnyen optimalizálható.

Természetesen nem ritka az az eset, hogy a fent említett praktikák nem elég hatékonyak. Ilyen esetben érdemes szakemberhez fordulni, aki a helyzetet felmérve megtalálja számunkra a legoptimálisabb és leghatékonyabb megoldást, mellyel páramentesíthetjük a lakásunkat.